Korábban is voltak kapuslegendák Magyarországon
A legnagyobb párduc. Atlétikai múltjának köszönhetően olyan testfelépítéssel áldotta meg a sors, amellyel szökkent a kapuban. Esztétikus volt és mozgásáról a korabeli sajtó is ódákat zengett. Ő volt az, aki tökéletes ütemérzékkel látta a játékot. Aki minden 11-es rúgás alkalmával látta, hogy bátran, gyorsan miként csaphatja be ruganyosságának köszönhetően a csatárokat, akik szemben álltak vele. Világhírű lett.
A sokoldalú sportos múltjának hála, egy magasabb szintre emelte a védés kultúráját. Jellemezte a gyorsaság, az azonnali helyzetfelismerés, a magabiztos labdafogás. Ökölvívó múltja miatt az öklözés, és a klasszikus vetődések sem álltak tőle távol.
Számtalan kapus mondta és vallotta, hogy Buffontól egészen Cassilas-ig mekkora minta volt a számukra. A kifutásai élményszámba mentek. Bár 49 évet élt, olyan maradandót alkotott, amire méltán büszke lehet minden magyar és a világ összes kapusa. Hű és lojális volt az óbudai klub, a 33 FC-nek, ahol 2 évtizeden keresztül védett. Még akkor is, amikor csapata kiesett az első osztályból. Amiről kevesen tudnak, hogy nagyon biztos 11-es rúgó volt. Negyven gólt rúgott 11-esből a klubcsapatánál. Érdekesség, hogy a válogatottnál erre nem volt lehetősége.
A húszas évek elején az egyik ujja rakoncátlankodott, amit később amputálni kellett, de négy ujjal is szenzációsan védett. 1912-ben és 1924-ben is nevezték az olimpiára, de tartalékként védeni nem védett - örök fájdalom maradt ez számára. Pályafutása során négy 11-esből kapott gólt, Igazi párduc, akinek eszén nehezen lehetett túljárni.
Igazi kihívás a múlt és jelen. - Csak be kell rúgni!